Moszkvai rkutya
Moszkvai őrkutya
Untitled Document
Moszkvai õrkutyás találkozó
szervezés Budapest szívében
2009.10.24.
 
Találkozó 2009.10.24.
 
Karakán Klub CAC Siófok 2008. május 01.
 
Moszkvai õrkutya találkozó szervezés 2007. 09. 23
 
Találkozó 2007. 09. 23.
 
Klub Kiállítás 2007.03.31.
 
 
 
 
Moszkva Eurázsia 2006
 
 
 

Könyv Oroszországból: Moskovskaya Storozhevaya

A 2007-ben megjelent orosz könyvben, a moszkvai õrkutyát mutatja be a szerzõ, Elena Golovina, kezdetektõl - napjainkig.

Az elõszóban foglalkozik avval, hogy a moszkvai õrkutya elõdje már létezett!
Az udvari óriás és õrzõ képzelete meg volt már a XIX - XX. században is, és nem a semmibõl keletkezett. Az ókori Oroszországban valóban létezett egy leírásában hasonló kutyafajta, amelyet Medeljánkai kutyának neveztek.
Brokhaus és Efron szótárában a Medeljánkai kutyáról a következõ áll: jelentõs mértékben el voltak terjedve Oroszországban és medvék becserkészésére voltak használatosak, de az ilyen fajta cserkészés betiltását követõen a negyvenes években kihaló félbe kerültek.
A tizenkilencedik században jegyezték le a Medeljánka fajta leírásában, ahol egy nagytestû õrzõ kutyáról esik szó, fehér foltos homok-vörös színezetû szõrzettel, kb. 100 kg testsúllyal, amely egy bikát is képes leteríteni. L. P. Szabenyejév, ismert XIX századbeli orosz vadász szakember és kinológus a Vadász és házi õrzõ ebek címû könyvében következõképpen ír a Medeljánkákról. Ezek a kutyák a császári vadászaton nagy szerepet töltöttek be.
Miháil Fjodorovics cár 1619 esztendõben kénytelen volt értük küldetni az északi medvék elszaporodása végett, két vadászt és három lovas ebtenyésztõt, azzal az utasítással, hogy agarat, medeljánkai ebeket vásároljanak fel Galíciába, Csuhlomába, Szoligálicsba, Szudájba, Kologrivbe és Unzsába (Kosztromai területrõl)

Részlet a könyvbõl:

Egyes vélemények szerint, a moszkvai õrkutya, mint fajta keletkezésének elõtörténete azonos e fajtáéval, amely megelevenítette a történelmi múltat, a jelen valóságában.

Elena Golovina Krasznájá Zvezda életével kezdi, majd neves biológus-professzorokat, kinológusokat mutat be: N.A. Iljin, Bortnyikov Nyikoláj Ivánovics, G.N. Megvegyev, Álekszándr Pávlovics Mazover, Viktor Ivánovics, Nátálijá Nyikolájevná Nyecsájevá-t

Írja, a kísérletezés célja természetesen az volt, hogy a tenyészetben bevont fajták tulajdonságait egyesítse és maximálisan hozza ki egy új fajtában.
Az elején nyilvánosságra hozza, hogy nem egy csoda munka kutyát akartak kikísérletezni, mert abból volt elég, kimondott terület és személyvédelem és a volt a ki induló cél.
Az elsõ kiszemelt tenyész kutyák Barri (bernáthegyi) és Asi (kaukázusi, mely párosításból
1949.07.12. született (öt kant és egy szuka). Ezek voltak Dzsoj, Don, Dukát, Deszpot, Divnij és Didó.
A bernáthegyi (Bernhardiner):
Származása tisztázatlan, õsrégi múltra tekinthet vissza. Európában Svájcból ismerjük: az alpesi Szent Bernát kolostorban évszázadokig használták vezetõ- és õrkutyaként, mentõ kutyaként.
Kaukázusi juhászkutya:
A kaukázusi juhászkutya nagytermetû, masszív, bátor, legendás hírû orosz fajta. Régebben a marhacsordák, juhnyájak õre volt. Szûkebb hazája Észak- Kaukázus, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, és a környezõ kisebb köztársaságok.
Orosz foltos kopó (Russzkaja Pegaja Goncsaja)
Színválaszték: Fehér, fekete vagy szürke foltokkal és cser jegyekkel. Vadászkutya. Az eredetileg angol-orosz kopót 1947-ben keresztelték át foltos kopóra.

A keresztezõdéseknél még meg kell említeni, hogy evvel a három fajtával nem fejezõdött be, további fajták is részt vettek a fajta kialakulásában, de errõl nagyon kevés embernek volt tudomása.

A moszkvai õrkutya kitenyésztésénél a felhasznált bernáthegyi és az orosz foltos agár keveréke tovább keveredett a kelet-európai juhásszal és ezek utódai, a kaukázusi juhásszal. Az ilyen családfa példáját láthatjuk a Kára nevezetû szuka esetében (tulajdonosa Káraszjov), szül. 59.09.03. (apja Vethijaj, anyja Vágra, melynek apja Don, kelet-európai juhász, anyja Akara, aki keveréke a Szmelij bernáthegyi és Flinta orosz foltos agárnak).
Az 1958. május.24-26.án jelent meg az elsõ publikált moszkvai õrkutya szabvány, ami inkább a fajta leírást tartalmazza.

A leírást Anetta Jákovleva, köztársasági kategóriás szakember készítette.

Az írónõ levezeti több száz tenyészállat kiválasztását, végig kíséri minden egyed életútját, annak fejlõdését a szaporulatok fejlõdését, kiállításait tenyésztésbe vont kutyákat és szaporulatait név és bevont fajta szerint említi õket, elemzi az egyedeket és a szaporulatot, külön foglalkozik az öröklõdéssel egyedekre lebontva. Nagyon precíz munkát végzett! Minden kutya minõsítését, leírását, tulajdonságait leírja, kitér miden hibára és kiemeli egyes egyedek elõnyeit.
Foglakozik név szerint a kutyák pároztatásával és külön elemzi az utódlást, szintén név szerint külön egyedekre bontja a megszületett kölykök jó és rossz tulajdonságait. Megemlíti bizonyos korok buktatóit, egyes emberek, tenyészetek, a magánkézbe kerülés utáni újrakeresztezõdéseiket, mely nem épp a fajta fejlõdését segítette elõ.

Leírja valójában milyen is Ö, a moszkvai õrkutya!
A moszkvai õrkutya elfoglalta helyét a hazai szolgálati õr kutya fajták között, kiemelkedve a közeli emberek iránti barátságosságával és hûségével, megõrizve emellett a nagyszerû õrzõ tulajdonságait.
Erõs, nagytestû eb durva testalkattal, jó mozgással, élénk színezetû, veleszületett házõrzési és jelzõ ösztönnel, aki rendkívül hû gazdájához, soha nem vicsorítja rá a fogát, jól idomítható, eltartása igénytelen, ellenben a gazdája védelme és a ház õrzése - életének értelme!

Az 1960 évben pároztatva lett a Vephija (kaukázusi juhász) nevezetû kan és Tutti (bernáthegyi). E párostól jött világra Orszlan, a fajta leendõ bajnoka, aki a moszkvai õrkutya fajta alapítója lett.

A kitûnõ utódállományért, nevezett eb magkapta az "Elit" osztályzatot. Orszlan fiai közül kiemelkedõ utódnak bizonyult Dik, egyetemben a többi fiaival Murát, Mális és Ikár moszkvai õrkutya fajta Nemzeti klubnak feladata volt visszaállítani és megõrizni vonalait.
Orszlán fiai, rendelkezve a külsõ megjelenés minden szükséges paramétereivel valamint az õrszolgálati kutyákhoz támasztott minden követelménynek megfelelve, egységes fajtatípussal rendelkeztek, ami a fajta kitenyésztésének óriási vívmánya volt.

Orszlan és alomtársa, Onix felhasználása elképesztõ eredményeket hozott. Az állomány kiegyenlítõdött, egyforma típusú lett.
Orszlan nem csak hogy megfelelt minden, a fajtához támasztott követelménynek, de gyönyörûen továbbította tulajdonságait az utódok felé.
1960-s évektõl a Moszkvai városi DOSZAAF (A Hadsereget, Légierõt és Flottát Segítõ Önkéntes Társaság) klub szolgálati eb tenyészet és a MHKSZSZ tagjai is képviselték, valamint az amatõr ebtenyésztõk a moszkvai õrkutyát.

Az 1967-es esztendõben a Moszkvai városi klub már 11 kutyát mutat be, köztük a híres tenyészállat - Serkhán-nal, szül. 1960.07.07., aki a Nyecsájevá Nátálijá Nyikolájevnának tulajdona, aki egészen élete végéig - vezette a moszkvai õrkutya részleget, elõbb a Moszkvai városi klubnál, majd a Moszkvai területi klub szolgálati eb tenyészetnél Viktor Ivánovics Pecsnyikovval együtt, akik évtizedeket szenteltek a fajta fejlesztésének.

1971-ben a "Krásznájá Zvezdá" 18 kutyát állít ki, miközben a klub - 57-et. Ezek a számok szemléletesen tanúskodnak arról, hogy a fajta egyre népszerûbbé vált az amatõr ebtenyésztõk körében.
1971-ben a "Krásznájá Zvezdá" a következõket mutatja be a ringben: kanokat - Dick-et, Murát-ot, Zimurt, szukákat - Jerry-t, Berjozkát, Zittát, Irga-Rinát, Szigmát, Ront, Juliettát, Dezit.
A Moszkvai városi klub bemutatja a következõ kanokat - Bulátot, tulajdonosa Silovszkájá; Donhouse-t, tulajdonosa Frolov; Frank-et, tulajdonosa Inozemcev; Kárát-ot, tulajdonosa Pusztovojcsenko; Csáp-ot, tulajdonosa Nyikolájev; Girej-Sah-ot, tulajdonosa Lejn; Jelcsánt, tulajdonosa Szmirnov; Jermák-ot, tulajdonosa Polunyin; Járij-Májá-t tulajdonosa Braginszkij; valamint szukákat: Ájsé-t, tulajdonosa Miscsenko; Alfá-t, tulajdonosa Jerofejevá; Jiná-t, tulajdonosa Masurov; Milká-t, tulajdonosa Ivánov; Szantá-t, tulajdonosa Gálkin; Szilvá-t, tulajdonosa Voropájev; Ruszláná-t, tulajdonosa Novikov; Jerrie-t tulajdonosa Antonova; Ladá-t, tulajdonosa Gorszkájá; Szárboná-t, tulajdonosa Csizsov; Glóriá-t tulajdonosa Cin; Gradá-t, tulajdonosa Pávlov; Elládá-t, tulajdonosa Bodrov. Mindezen kutya részt vett a fajtatenyésztésben.

Gyakorlatilag az összes fent felsorolt kutya családfájában szerepelt Orszlán, az õ egyenes leszármazottjai!

Az 1971-1972-es években már létezik a DOSZAAF (a Hadsereget, Légierõt és Tengeri flottát Támogató Önkéntes Szervezet) Moszkvai városi szolgálati eb tenyészet klub fajta bizottsága által jóváhagyott tenyésztési terv, amely klub a moszkvai õrkutya tenyésztés második központjává vált és amelyben a klubtagok kutyái vettek részt. Rajtuk kívül, egyéb tenyészetek tulajdonában levõ tenyészkanokat is felhasználtak: MMK (Mikojánovi húskombinát) tenyészete - Malis és Argo (Orszlán fiai), MZSD (Moszkvai vasút) tenyészete Zurab (Murat fia). Számos tenyészet õrzõ szolgálatra - moszkvaiakat - alkalmazott. Szintén itt volt kidolgozva a bernáthegyi tenyésztési terve (Kir Kahtens, tulajdonosa Hanniste, Ziksz, tulajdonosa Vecsorek - nevû hímek), amely szerint a Lada nevezetû moszkvai õrkutyát, tulajdonosa Gorsukájá, a Ziksz nevû bernáthegyivel kereszteztek.
Ezt követõen Számos szolgálati eb tenyésztéssel foglalkozó klub, még a Szovjetunióban a kölykök kivitelét alkalmazta Moszkvából és a "Krásznájá Zvezdá"-ból az Urálba és a Távol Keletre, Szibériába, Taskentbe, Alma-Atába, Frunzéba, Murmanszkba, Voronyezsbe, Szamarába, Leningrádba.
Mindegyik fajta történelmében vannak csúcs idõszakok és hullámvölgyek. A hetvenes években történt fellendülést követõen, lassú hanyatlás kezdõdött a nyolcvanas esztendõkben. A hetvenes évek végén - a nyolcvanas évek elején az állományban kezdtek megjelenni a kevésbé csontos, könnyebb kutyák, némelyikükben felismerhetõ volt az agár.
Az állomány azonos jellege, amire 20 esztendõn keresztül törekedtek a "Krásznájá Zvezdá" kinológusai, kezdett elveszni a klubokban történõ szigorú leválogatás hiánya következtében. És ekkor kezdõdött el újból a kiinduló fajták beáramlása a "Krásznájá Zvezdá" tenyészetébõl a klubokban. De ez nem volt tömeges jelenség, hanem konkrét szórványos keresztezések voltak, amelyek segítségével megpróbáltak javítani a helyzeten a "vérfrissítés" által.
1980-ban a Krilátszkojéban megrendezett honi fajták téli fajta-kiállítási szemlén, ahol az õrzõsök nagy számban voltak bemutatva, az idõs hímek szorítójában az a Kardán nevû félvér hím gyõzött, akinek apja Zurbagán (moszkvai õrkutya) volt, anyja - Radzsina, kaukázusi juhász.
Mi is történt a fajtacsoportban?
A szakszerû zootechnikai munka hiánya miatt a fajtacsoportban, az állomány minõsége csökkent. A kutyák létszáma növekedett, de megszûnt az a szigorú leválogatás, ami a "Krásznájá Zvezdá" tenyészetben folyt.
A fajtacsoport még nagyon fiatal volt ahhoz, hogy önálló fejlõdésnek indulhasson. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején a klubokban folyt kaukázusi juhász és bernáthegyi keverékek általi vérfrissítést. Némelyik klub a bernáthegyivel történõ keresztezést részesítette elõnyben, másik - ellenkezõen - a kaukázusit keresztezte. Volt-e joguk ehhez? A fajtacsoport státusza ezt lehetõvé tette. A kluboknál született almok nem eshettek át olyan szigorú leválogatáson, mint a tenyészetben.
Így egyes fajtacsoport szabványok nagyon rövid ideig léteztek, egymás után változott, attól függõt, hogy a kaukázusi, vagy a bernáthegyi, vagy a kopó volt elõtérben.

1992.-ig minden esetben a moszkvai õrkutya Õrszolgálati alkalmassági vizsga osztályzaton vett részt.

Ez két részbõl állt a D - I. OK és D - I. KSZ.
Õrszolgálati osztályzat: azon belüli õrszolgálati képesség, rátermettség a felépítés - a megjelenés, küllemi osztályzatra oszlott.
Elit, Kitûnõ, nagyon jó és jó.

Valamint:
I fokozatú, II fokozatú és III fokozatú oklevél.

Moszkvai õrkutyánál az elmúlt 60 évben nem volt munkaosztály !

Pár sorban "Golovina" foglalkozik két fõ iránnyal. melyet az RKF (Russian Kynological Federation) és CKOP (IKU) (United kennel Clubs International) képvisel.
Kiemelí és részletesen ír a kiállítási bemutatók elõkészítésérõl, hogyan kell bemutatni és felvezetni e fajtát. Képekkel illusztrálva, nagyon sok kiállítást mutat be és a kiállítások lefolyását minõsítését, bírói ítéletek indoklását írja le.
Leírja, hogy azokban az években a vizsgálat a fogazat megtekintésével kezdõdött és a kutya és gazdája néhány órás kör-körös sétájával folytatódott, végkimerültségig.
Ha a bíró azt javasolta a résztvevõknek - fussanak egyet, hogy megmutassák a kutyákat ügetés közben, akkor torlódás, az ebek közötti verekedések alakultak ki, hiszen a moszkvai õrkutyát nehéz visszatartani mozgás közben, különösen a hímeket. Nem volt elfogadott a kutyák egyenkénti vizsgálata a szorítóban. Sok bíró elutasította a moszkvai õrkutyák mozgásának ellenõrzését ügetés közben. Ezért a kutyák lépésben haladtak, ami kétséges, hogy pozitív hatással volt a felépítésûk és fizikai fejlettségük alapján történõ kiválasztásuk helyességére.

A könyv tartalmazza napjainkig a négy fajta leírást. Összehasonlítást tesz bizonyos korszakok között.
Gazdagon illusztrálja a régi kort, fekete-fehér képekkel.

A szerzõ példaként állítja be a magyar Bozsoki Harci kennelt.
Bemutatja tenyészetünk kutyáit, eredményeit, foglalkozik avval, hogy magyar tenyésztésû kutya olyan eredményt ért el az Eurázsián, ami minden orosz moszkvai õrkutya tulajdonos álma, 18 oldalon egy külön fejezetben ír arról, hogy az anyaországon kívül is nagyon komoly tenyészet létezik.

Összefoglalva, ebben a könyvben tényszerûen végig vezet minden egyes kutyát, ami a moszkvai õrkutya alapját képezi.

Kiemeli név szerint Bozsoki Harci Misa eredményeit, aki hat ország "Bajnoka" Eurázsia, Európa és a Világkiállításon csoportjában osztály gyõztes volt. Megjegyzi, hogy hazáján kívül Orosz fajta kutyák Klub kiállításait, mind megnyerte!

A könyvben kutyáink képei:

Untitled Document
Nálunk hogy történik
a kiskutya, adás-vétel!
 
Milyen nemû kiskutyát vásároljunk?
 
Amit a fajtáról tudni kell! Fedeztetés!
 
Szükséges-e a kutyák pároztatása?
 
Szakkönyv a moszkvai õrkutyáról
 
Moskovskaya Storozhevaya
 
 
 
Linkek
- Képgaléria
- Karakán Klub
- A Kutya
- Haziallat.hu - Minden, ami kutya
 
Segítség mindennapra!
- Budapest térkép
- Magyarország térkép
- Telefonkönyv
- Valuta váltás
- Napi MNB árfolyamok
- Idõjárás jelentés
 
UTOLSÓ FRISSÍTÉSEK:
- Karakán Klub 2012.03.31.
- Karakán Klub vegyes.
- 2011.03.26. Klubkiállítás
- Mit adunk a kiskutyához.
- Segítség a vásárláshoz!
 
Székelyudvarhely 2011. szeptember 23, 24, 25.
- Bemutatkozás - Kiállítás
-Székelyudvarhely kiképzésI.
- Székelyudvarhely kiképzés II.
- Székelyudvarhely kiképzés III
-2015.11.07-én Pusztazámor, moszkvai õrkutya képei
 
GALÉRIA
- utoljára töltött oldalak:

-Tenyészetünk kiskutyái

 
VIDEÓ FELTÖLTÉSEK:
-Moszkvai õrkutya himnusz!!
- Bozsoki Harci Olga (Kira)
- Amikor egy 3 hónapos kiskutyának igazi gazdija van!!
- Bozsoki Harci Dirk (CZ)
- Bozsoki Harci Boran (CZ)
- Elsõ napok otthon!
- Kiválasztás!
 
Indult: 2009.06.18.
Utolsó frissítések: 2017.08.24.
Moszkvai őrkutya
Moszkvai őrkutya
 
Minden jog fenntartva: Moszkvaior.hu 2006 - 2009.
<bgsound src="zene.mp3" loop=true>
Két Európa gyõztes kutya Zágrábban, három Világgyõztes kutya Poznanban és egy Eurázsia gyõzelem Moszkvában, ez tenyészetünk eredménye másfél év alatt, több mint tíz év munkájának gyümölcse.