Moszkvai rkutya
Moszkvai őrkutya
Untitled Document
Moszkvai õrkutyás találkozó
szervezés Budapest szívében
2009.10.24.
 
Találkozó 2009.10.24.
 
Karakán Klub CAC Siófok 2008. május 01.
 
Moszkvai õrkutya találkozó szervezés 2007. 09. 23
 
Találkozó 2007. 09. 23.
 
Klub Kiállítás 2007.03.31.
 
 
 
 
Moszkva Eurázsia 2006
 
 
 
 

Az óriás testû kutyák felnevelési szempontjai a harmonikus mozgás vonatkozásában

Minden életforma egyik alapvetõ életfunkciója a táplálkozás mellett a helyváltoztatás. A mozgás jelentõsége szerencsére a kutyatenyésztésben is felértékelõdött az utóbbi idõben, kiállításokon a szép megjelenés mellett a harmonikus mozgás is döntõ fontosságú lehet. Ahhoz, hogy az adott egyedbõl minden tekintetben kihozzuk a "genetikai maximumot" a felnevelésnek, ezen belül a táplálásnak és a megfelelõ mozgatásnak van a legnagyobb szerepe. A kutyafajták között az úgynevezett óriás testû, rendkívül gyors fejlõdési eréllyel rendelkezõ kutyák optimális felnevelése jelenti a legnagyobb kihívást. Ennek tükrében szeretném az általam legfontosabbnak ítélt szempontokat röviden összefoglalni.

Az utóbbi évtizedben az egész világon, így hazánkban is látványosan teret hódítottak a komplett kutyaeledelek, konzervek, tápok. A gyártók több, kevesebb sikerrel igyekeznek az ebek élettani igényeinek leginkább megfelelõ összeállítású eleségeket a piacra dobni ezzel jelentõsen megkönnyítve a kutyák etetését. A kereskedelemben kapható tápok széles választéka ugyanakkor a tévedések kockázatát is jelentõsen megnövelte. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve elmondhatjuk, hogy az óriás testû kutyák tekintetében a legnagyobb veszélyt a "fehérje és energia túletetés" jelenti. Minden gazdi a legjobbat szeretné kedvencének, ezért gyakran szakemberek megkérdezése nélkül a legdrágább (gondolván, hogy az a legjobb) általában fehérje dús tápokat eteti kutyájával sokszor túladagolva. A következmény drámai gyorsaságú növekedés lesz, amit a "belsõ váz" nem tud követni és egy nyeklõ-nyakló, marionettfigura-szerû mozgást eredményez.

A jobb érthetõség kedvéért úgy gondolom, nem árt röviden néhány anatómiai és élettani kérdést tisztáznunk. Az emlõsök, így a kutyák helyváltoztatásáért is a mozgás aktív szervei - az izmok - valamint a mozgás passzív szervei - a csontok és az izületek- felelõsek, az idegrendszer szabályzása mellett. Az idegrendszer fejlõdését nem lehet nagyon elrontani, míg a kívánatos izomzat kialakítása viszonylag rövid idõ alatt megfelelõ tréninggel és egy kis táplálék kiegészítéssel bármikor megtehetõ. A felnevelésben a kritikus pontot a mozgás passzív szerveinek optimális felépítése jelenti. Nagyon leegyszerûsítve minden élõszervezet egy tömör szivacsszerû, kötõ- és támasztó szövetekbõl álló belsõ váz un. " mátrix " köré épül fel (sejtek közötti, vagy extracelluláris mátrix). Ennek fõ összetevõi a rugalmas (elasztikus) rostok és a glükózaminok , utóbbiak 4-5 vízmolekulát megkötve hozzák létre a sejtek közötti vízteret (az emlõsök több mint 70 %-a víz!) amiben gyakorlatilag az anyagcsere zajlik(az életmûködéseket végzõ -funkcionális sejtek ebben a " belsõ óceánban úszkálnak"). Értelemszerûen ilyen sejtek közötti mátrixa van a mozgás szempontjából döntõ fontosságú porcoknak és csontoknak is, ez utóbbiak esetében a mátrix üregeibe épül be a kalciumból és foszforból kialakuló összetett molekula a kalciumhidroxylapatit. Ezt a folyamatot nevezzük mineralizációnak, ami felelõs a csontok megfelelõ szilárdságáért. Mozgás közben az izületek óriási mechanikai terhelésnek vannak kitéve, stabilitásukat az izületi tok és a különbözõ szalagok biztosítják, de a legnagyobb terhelés a porcokra hárul, rugalmas szerkezetükbõl adódóan, mint egy lengéscsillapító szerepelnek. Kopásukat a nyúlós-sikamlós izületi nedv gátolja, ez a nedv végzi egyben a táplálásukat is. A porcokban nincsenek vérerek ezért a porcsejtek táplálása diffuzió (áramlás) révén történik, a porc " mint egy szivacs", mozgás közben tehermentesítéskor beszívja magába, majd a terhelés hatására kinyomja magából az izületi nedvet. Ha az izületi nedv minõsége nem megfelelõ (túl sûrû, túl híg, vagy nem tartalmaz kellõ mennyiségû tápanyagot, elsõsorban glükózaminokat), nem csak az izületek síkosítása szenved zavart, hanem a porcok táplálása is, ezáltal rugalmatlanná válnak, ami tovább fokozza a síkosítás hiányában elinduló kopásukat. A mozgás közbeni lengéscsillapításban nem csak a porcoknak van szerepe, hanem a csontmátrixnak is. Bármily meglepõen hangzik, a csontoknak is van rugalmassága, amit a zömében glükózaminokból álló mátrixának az állapota határoz meg (humán vizsgálatok alapján, újabban a kóros, oszteoporotikus csonttörésekért nem a csontszövet csökkent ásványi anyag tartalmát tartják elsõszámú õkként, hanem a csontmátrix rugalmatlanságát!). Az izületek stabilítását adó, elemi szálakból álló, sodrott kötélszerû inak szalagok felépítésében szintén részt vesznek a glükózaminok.

Az elmondottak alapján jól érthetõ, hogy a túl gyors növekedés következtében, amikor nincs idõ vagy elegendõ építõanyag a megfelelõ belsõ váz képzésére, miért alakulhatnak ki komoly mozgásszervi problémák. Két fõ okot emelhetünk ki, ezek:

- a hiányos glükózamin ellátottságból eredõ sejtek közötti mátrix elégtelenség a kötõ- és támasztó szövetekben (izületek, porcok, szalagok, inak, csontok szerves anyag része)

Gyõjtûnéven ezt a kórképet a sejtek közötti mátrix elégtelenségének (SKME) nevezhetjük, tünetei 3-10 hónapos kortól jól láthatók:

  • túlnõtt far (a far magasabban van mint a mar);
  • szûk mellkas és medence;
  • "tehén-állás" a hátulsó végtagokon;
  • "X" állás az elülsõ végtagokon;
  • az izületek környékén "túldimenzionált bütykök";
  • felrostozott, vastag, görbült hosszúcsontok;
  • laza, "marionett-figuraszerû", összerendezetlen mozgás;

A kutya fekvésbõl nehezen tápászkodik fel, lefekvésnél úgy dobja el magát (koppan). Természetesen nem mindegyik tünet jelentkezik egyszerre, csak az igazán súlyos esetekben látjuk valamennyit. Leggyakrabban az idõszakonként jelentkezõ, néhány napig tartó, váltakozó lábakon mutatkozó sántaság hívja fel a gazdi figyelmét a problémára. Késõbbi életkorban a küllemi tünetek valamelyest enyhülnek, de a kutya nem szívesen mozog(lusta), hamar elfárad, könnyen elesik és ami a legfontosabb jelentõsen megnõ a sérülések veszélye. Hat-hét éves korban pedig újból elkezdõdik a "váltakozó " sántaság, "tipegõ mozgás"(mintha tojáshéjon járna), újból bütykös, felrostozott (megvastagodott) lesz a lába, megjelennek a felfekvések (elszarusodott, bõrkeményedések a könyök, carpális és csánk ízületek felületén), újból nehezen kel-fekszik a kutya.

A megelõzés érdekében kézben kell tartanunk a növekedés ütemét, ésszerûsítenünk kell a fehérje-energia bevitelt. Erre több hasonlóan jó módszer létezik, én a következõ, legegyszerûbbet szoktam javasolni: etessünk párhuzamosan energia és fehérje dús kölyöktápot (mint a gépkocsiban a gáz) és visszafogottabb felnõtt tápot (mint a gépkocsiban a fék). A kettõ aktuális arányát igazítsuk mindig a fejlõdési erélyhez, ha túl gyorsnak ítéljük a növekedés ütemét, növelni kell a felnõtt táp arányát fékezés) és fordítva, ha gyorsítani akarunk, adjunk több kölyöktápot.

Egyszerû teszttel tudjuk ellenõrizni azt, hogy kutyánk kötõ-, támasztó szövetei milyen állapotban vannak: fektessük le teljes nyugalmi helyzetbe, majd kissé eltávolodva hívjuk magunkhoz. Az egészséges, megfelelõ sejtek közötti mátrixszal rendelkezõ kutya bármilyen életkorban (!) Egybõl föl kell, tudjon állni, amelyik tápászkodik, úgy "tolja föl" magát már kezelésre szorul!

A tápgyártók és forgalmazók esküsznek rá, hogy a tápjuk komplett, semmilyen kiegészítést nem igényel, de a gyakorlat (legalábbis óriás testû fajták esetében) nem ezt igazolja. Tapasztalataink alapján (amit hazai és külföldi eredményes tenyésztõk is megerõsítenek) igen komoly kalcium kiegészítésre van szükség, ha el akarjuk kerülni a mozgásszervi problémák kialakulását. Nagyon sokféle csonterõsítõ van a piacon, bármelyiket választjuk, fontos a legalább 2:1, vagy még inkább 3:1-es kalcium: foszfor arány, mert csak így lesz megfelelõ a kalcuimhydroxylapatittá( a kalcium csak ebben az összetett molekulaformában tud a csontokba, fogakba beépülni) alakulás. Az adagolás 1-2 gr/10 ttkg, a gyakorlatban 1 teáskanál minden megkezdett 10 ttkg-ra. Újabban a humán célra használt Sani-Prevent csontport szoktuk alkalmazni, amiben mikrokristályos formában található a kész kalciumhydroxylapatit (egyetlen a piacon) és a csontépítés egyéb komponenseit is optimális összetételben tartalmazza, mint komplett szarvasmarha csontpor. Az emberektõl eltérõen, ahol 30 ttkg-ként javallott 1 kapszula, kutyáknál ez 20 ttkg-ra tehetõ.

A sejtek közötti mátrix megfelelõ kialakítása érdekében a legfontosabb azonban, az étrend folyamatos glükózaminokkal történõ kiegészítése. ( Már megjelent a piacon olyan táp is, ami tartalmaz bizonyos szintû glükózamin mennyiséget.) A világon jelenleg ismert legjobb glükózamin forrás az új-zélandi taréjos zöldkagyló(Perna canaliculus) kivonata, ami több mint 13%-ot tartalmaz és a belsõ mátrix felépítésében résztvevõ mind az 5 természetes glükózamin megtalálható benne. Szedését követõen már 2-3 hét alatt normalizálja az izületi nedv termelését és elindítja a porcépítést! A piacon több kagylókivonatot tartalmazó étrend kiegészítõ is jelen van, de majdnem mind új-zélandi alapanyagból más országokban készült termék. Ezért mi a szintén humán célra forgalmazott eredeti új-zélandi McFarlane Seatone kapszulákat alkalmazzuk 30 ttkg/1 kapszula adagban.

A kalcium és glükózamin kiegészítést már 2-3 hónapos kortól célszerû elkezdeni és a fejlõdés befejeztéig, legalább 2 éves korig érdemes folytatni. A rendszeresen kiállításra járó, vagy aktív életet élõ munkakutyák esetében egy minimális fenntartó adaggal (fél adag) érdemes a mindennapi étrendet kiegészíteni, ezzel lassítható az ízületek kopása és karban tartható az életmûködés szempontjából oly fontos belsõ váz állapota.

A táplálkozás mellett az optimális felnevelés másik meghatározó tényezõje a mozgatás. E tekintetben is megoszlanak a vélemények, van aki már egész korán, 4-6 hónapos korban elkezdi a "futtatást". Ezt nem tartom túl jó ötletnek, gondolom, az elõbbiek tükrében már kiderült, hogy miért tudni illik az izületek, csontok lengéscsillapító képessége ebben a korban még nem megfelelõ. Általánosan elmondható, hogy minél nagyobb testû egy kutya, annál késõbb "érik be", így mozgásszervi szempontból is a teljes terhelhetõséget jóval egy éves koruk után érik el az óriás testû kutya fajták egyedei. A szervezet maga a legjobb mérõ mûszer, ezért bízzuk a kutyánkra a mozgás mennyiségét, általános érvényû szabály, hogy a kölyök és növendék kutyát addig mozgassuk, amíg jól esik neki. A futtatás helyett jobb a labdázás, rongyozás, hasonló korú és méretû kutyákkal való játék, így saját magának igény szerint adagolja a mozgást (ha elfárad lefekszik). Futtatásnál kényszerhelyzetbe kerül és könnyen túlerõltetheti fejlõdõ izületeit, ami sokszor visszafordíthatatlan károkat okoz. Nagyon fontos, hogy a növendék kutyákat lehetõleg ne engedjük nagyobb testû, jóval idõsebb, vagy kifejlett kutyákkal játszani, mert jelentõsen megnõ a sérülésveszély. Az éretlen belsõ vázú, még laza felépítésû, gyengébb mozgáskoordinációjú fiatal kutyával kiképzésen is maximum a fegyelmezõ gyakorlatokat végezzük legalább egy éves koráig, a nem kívánt balesetek elkerülése érdekében. Amelyik kutya szereti a vizet és a körülmények lehetõvé teszik, nagyon jó hatású az úszás, ami a túlterhelés veszélye nélkül (nem igényli a lengéscsillapítást) erõsíti az izületeket.

A teljesség igénye nélkül, az általam legfontosabbnak ítélt szempontokat és ismereteket igyekeztem közérthetõ formába önteni, remélem a leírtak megértésével és betartásával egyre több egészeges, jó mozgású óriás testû kutya fog felnõni, rácáfolva arra a gyakran hangoztatott, de véleményem szerint téves, vagy legalább is megalapozatlan kijelentésre, mely szerint:" Az óriás testû kutyák tenyésztõi mindjárt a mankót is adhatnák a kölyökkutya mellé."

Untitled Document
Nálunk hogy történik
a kiskutya, adás-vétel!
 
Milyen nemû kiskutyát vásároljunk?
 
Amit a fajtáról tudni kell! Fedeztetés!
 
Szükséges-e a kutyák pároztatása?
 
Szakkönyv a moszkvai õrkutyáról
 
Moskovskaya Storozhevaya
 
 
 
Linkek
- Képgaléria
- Karakán Klub
- A Kutya
- Haziallat.hu - Minden, ami kutya
 
Segítség mindennapra!
- Budapest térkép
- Magyarország térkép
- Telefonkönyv
- Valuta váltás
- Napi MNB árfolyamok
- Idõjárás jelentés
 
UTOLSÓ FRISSÍTÉSEK:
- Karakán Klub 2012.03.31.
- Karakán Klub vegyes.
- 2011.03.26. Klubkiállítás
- Mit adunk a kiskutyához.
- Segítség a vásárláshoz!
 
Székelyudvarhely 2011. szeptember 23, 24, 25.
- Bemutatkozás - Kiállítás
-Székelyudvarhely kiképzésI.
- Székelyudvarhely kiképzés II.
- Székelyudvarhely kiképzés III
-2015.11.07-én Pusztazámor, moszkvai õrkutya képei
 
GALÉRIA
- utoljára töltött oldalak:

-Tenyészetünk kiskutyái

 
VIDEÓ FELTÖLTÉSEK:
-Moszkvai õrkutya himnusz!!
- Bozsoki Harci Olga (Kira)
- Amikor egy 3 hónapos kiskutyának igazi gazdija van!!
- Bozsoki Harci Dirk (CZ)
- Bozsoki Harci Boran (CZ)
- Elsõ napok otthon!
- Kiválasztás!
 
Indult: 2009.06.18.
Utolsó frissítések: 2017.08.24.
Moszkvai őrkutya
Moszkvai őrkutya
 
Minden jog fenntartva: Moszkvaior.hu 2006 - 2009.
<bgsound src="zene.mp3" loop=true>
Két Európa gyõztes kutya Zágrábban, három Világgyõztes kutya Poznanban és egy Eurázsia gyõzelem Moszkvában, ez tenyészetünk eredménye másfél év alatt, több mint tíz év munkájának gyümölcse.