"BH" - Begleithundprüfung - /kísérõkutya vizsga/
A BH vizsgát minden kutya, méret- és fajtakorlátozás nélkül leteheti. A vizsgára jelentkezés feltétele, a vizsga napján betöltött 12 hónapos kor.
/Németországban: 15 hónap/
További feltételek
Legalább négy résztvevõ /IPO vizsgára jelentkezõkkel összevonható/
Elõre meghirdetett rendezvény keretében tartható a vizsga /a MEOE esemény naptárában szerepelnie kell, újságban közzé kell tenni/
A vizsga két részbõl, a kiképzõpályán bemutatott gyakorlatokból és a forgalomban való viselkedésbõl áll. A pályagyakorlatokat a bíró pontozza, és ha a vizsgázó kutya nem éri el a maximálisan adható pontszám 70%-át /42 pontot/, akkor az a kutya már nem mehet a forgalomba.
Ennek ellenére a vizsga végén, értékeléskor nem kap pontszámot a kutya csak eredményes vagy eredménytelen minõsítést. Függetlenül az eredménytõl, a vizsga idõkorlátozás nélkül bármikor megismételhetõ, kivéve a vizsga napján. A MEOE tenyésztési és kiállítási szabályzata alapján a BH vizsga nem számít munkavizsgának. /tenyésztésre javasolt minõsítésre, kiállításon munka és champion osztályban való indulásra, champion címre nem alkalmas, viszont az IPO õrzõ-védõ munkavizsga elõfeltétele/
BH vizsga gyakorlati levezetése:
A rész: Pályagyakorlatok: /Maximálisan adható pontszám 60 pont/
A teljesítménybíró, úgynevezett elfogulatlansági, más néven közömbösségi próbával kezdi a vizsgát. Erre jó alkalom a tetoválás, ill. a chip ellenõrzése, a kutya azonosítása. Ezt követõen a bírónak jogában áll bármikor megszakítani a vizsgát, ha kétsége merül fel a kutya közömbösségét illetõleg.
A vizsga egész idõtartama alatt egysoros láncnyakörvet kell a kutyának viselnie, amelyet nem lehet fojtóra állítani. Bõrnyakörv, szögesnyakörv, elektromos nyakörv használata tilos! Minden gyakorlat az alapállással kezdõdik, és az alapállással fejezõdik be. A kutya jobb lapockájával a felvezetõ bal térdével egyvonalban, szorosan a felvezetõ bal oldalán ül. Minden gyakorlat kezdetekor az alapállás felvétele csak egyszer megengedett. A felvezetõ kihúzva magát, vigyázban áll, terpeszben nem állhat. Az elõzõ befejezõ gyakorlat alapállása lehet a következendõ gyakorlat kezdõ alapállása. Testi segítség a felvezetõ részérõl nem megengedett, pontlevonással jár. Segédeszköz, játékszer használata szintén nem megengedett. Minden gyakorlat a bíró utasítására kezdõdik. Ezt követõen a fordulatokat, megállásokat, ütemváltásokat a felvezetõ önállóan végzi. Ennek ellenére a vizsga megkezdése elõtt, a felvezetõ kérheti a bíró segítségét. A kutya dicsérése minden gyakorlat befejezésénél lehetséges az alapállásban, de ezután egy új alapállást kell felvenni. A dicséret és az új gyakorlat elkezdése között minimum 3 másodpercnek el kell telnie.
1. Pórázon vezetés /15 pont/, vezényszó: lábhoz
Alapállásból indul a gyakorlat. A bíró utasítására, a felvezetõ lábhoz vezényszavára megindul kutyájával egyenesen elõre 40-50 lépést, megállás nélkül. Ezután tesz egy hátraarcot, majd 10-15 lépés után futólépésbe kezd, majd lassú lépést tesz, amelyeknek legalább 10-10 lépésbõl kell állnia. Ezt követõen normál lépésben legalább egy balfordulatot, egy jobbfordulatot és egy hátraarcot mutat be. A gyakorlat alatt, a kutyának szorosan a felvezetõ bal oldalán kell haladnia úgy, hogy a póráz egyszer sem feszülhet meg, nem maradozhat le, nem mehet elõre, nem térhet ki oldalra. A hátraarcot, a felvezetõ a baloldali irányban /a kutya felé/ hajthatja végre. A vezényszó csak a gyakorlat kezdetén és az ütemváltásoknál megengedett /a fordulatoknál nem/. Ha a felvezetõ megáll, a kutyának vezényszó nélkül azonnal le kell ülnie. Nem a felvezetõnek kell a kutyához igazodnia, hanem a kutyának a felvezetõhöz! A felvezetõnek bal kezében van a póráz, amelynek folyamatosan lazának kell lennie. Ezután a bíró utasításra a felvezetõ kutyájával, egy min. 4 fõbõl álló csoporton megy keresztül úgy, hogy a csoportban egyszer meg kell állnia, valamint úgynevezett nyolcas alakban megkerüli a csoport egy-egy tagját jobbról, ill. balról. A csoport tagjai mozgásban vannak. A kutya lemaradása, sietése, oldalra való kitérése, vezetõjének a haladásban való akadályoztatása, pontlevonással jár. A bírónak joga van megismételtetni a csoport áthaladási gyakorlatot. A felvezetõnek csak a csoport elhagyása után, az alapállásban van lehetõsége kutyáját megdicsérni.
A felvezetõ a hátraarcot kétféleképpen mutathatja be, de annak minden esetben balra kell, hogy történjen. Egyik módja, hogy a kutya a forduláskor megkerüli gazdáját és a háta mögött tér vissza annak bal oldalára, vagy a másik módja, hogy együtt fordul bal oldali irányba a gazdájával.
2. Szabadon követés /15 pont/, vezényszó lábhoz
A bíró utasítására a felvezetõ lecsatolja a pórázt. Átveti, a vállán vagy elteszi a zsebébe, majd a szabadon követõ kutyájával ismét a csoporton áthaladási gyakorlatot mutatja be. Ott ismét meg kell állnia minimum egyszer, majd elhagyván a csoportot, ismét felveszi az alapállást és az 1. számú gyakorlatot újból bemutatja.
Lövés:
A vizsgázó kutyáknál akkor történik a lövés, amikor az egyik kutya a szabadon követés megkezdésekor az 50 lépéses egyenest mutatja be /kb. 15 lépés távolságról/, míg a másik kutya a helyben maradás gyakorlatát végzi. 2 lövést adnak le, egy 6mm kaliberû pisztolyból, 5 másodperc különbséggel. Ha a kutya a lövésre reagál, de továbbra is gazdája mellett marad, akkor pontlevonással sújtandó. Azt a kutyát, melyet a felvezetõje nem tuja a helyes irányban tartani, ki kell zárni a vizsgából. Maximális pontszámot csak az a kutya kaphat, amely egyáltalán nem reagál a lövésre. Amennyiben a bíró úgy látja, hogy a kutya reagált a lövésre, kötelessége a felvezetõt felszólítani, hogy az vegye pórázra kutyáját. Ezután utasítást ad újabb lövésekre, miközben a felvezetõ egyhelyben áll, laza pórázon lévõ kutyája mellett.
3. Ültetés /10 pont/, vezényszó ül
A felvezetõ alapállásból elindul egyenesen elõre a szabadon követõ kutyájával. Legalább 10 lépés után, a felvezetõ ül vezényszavára a kutyának gyorsan le kell ülnie. Eközben a felvezetõ folyamatosan halad tovább, nem lassíthat le, nem nézhet a kutyájára. 30 lépés után a felvezetõ megáll és az ülõ kutyája felé megfordul. A bíró utasítására a felvezetõ visszamegy kutyájához és annak jobb oldalán felveszi az alapállást. Ha a kutya állva marad, vagy lefekszik, 5 pontot le kell vonni a gyakorlatból.
4. Fektetés behívással /10 pont/, vezényszó fekszik, hozzám, lábhoz
A felvezetõ alapállásból elindul egyenesen elõre a szabadon követõ kutyájával. Legalább 10 lépés után, a felvezetõ fekszik vezényszavára a kutyának gyorsan le kell feküdnie.
Eközben a felvezetõ folyamatosan halad tovább, nem lassíthat le, nem nézhet a kutyájára. 30 lépés után a felvezetõ megáll és a fekvõ kutyája felé, megfordul. A bíró utasítására a felvezetõ behívja a kutyáját. A kutya gyorsan és vidáman, ütemváltás nélkül fut a gazdájához, és szorosan elõtte leül. Ezután a felvezetõ, lábhoz vezényszavára a kutya megkerüli gazdáját és felveszi az alapállást. Ha a kutya állva marad, vagy ülve marad, de kifogástalan a behívása, akkor 5 pontig büntetendõ.
5. Helyben maradás /10 pont/, vezényszó fekszik, ül
Amíg az egyik kutya a fent felsorolt gyakorlatokat végzi, addig a másik kutya felvezetõje a bíró által kijelölt helyre kifekteti a kutyáját. Póráz vagy valamilyen tárgy nem maradhat a kutyánál. A felvezetõ 30 lépésre eltávolodik a kutyájától és háttal áll a feladat befejezéséig.
A kutyának nyugodtan és fekve kell maradnia a gyakorlat végéig. Bíró utasítására a felvezetõ visszamegy kutyájához, annak jobb oldalára áll és csak a bíró ismételt utasítására ülteti fel.
Felülés, felállás vagy nyugtalan fekvés esetén pontlevonás jár.
Szukákat a kanoktól lehetõség szerint külön helyre kell fektetni. Ha a kutya, testhosszánál nagyobb mértékben elmászik, elkúszik, a gyakorlat értékelhetetlen. A feladat végrehajtása alatt, a gazdának bármilyen segítsége kutyájának, hibának számít.
Azt a kutyát, amelyik az 1-5-ig felsorolt gyakorlatokból, a maximálisan adható pontszám 70 %-át nem éri el, /azaz 42 pontot/, a további vizsgából ki kell zárni.
B rész: Vizsga a forgalomban
Általános rendelkezések:
A következõ gyakorlatokat a kiképzõ pályán kívül, a bíró által kijelölt helyen, utcán, téren stb. kell lebonyolítani. A forgalmat semmi esetre sem szabad zavarni. A vizsgának ez a szakasza meglehetõsen idõigényes. Több kutya vizsgáztatása esetén sem lehet a feladatok számát vagy idejét lecsökkenteni. Ebben a részben az egyes feladatokat nem pontozza a bíró. A vizsga eredményességét vagy eredménytelenségét, a kutya a forgalomban való viselkedése, közömbössége, magabiztossága határozza meg. Az alább felsorolt gyakorlatokat a bíró ötletszerûen állíthatja össze, a helyi sajátosságok figyelembevételével.
A vizsga gyakorlati levezetése:
1. Emberekkel való találkozás:
Bíró utasítására a felvezetõ, pórázon vezetett kutyájával elindul az utcán, egy elõre meghatározott útvonalon. Eközben a bíró, egy meghatározott távolságról követi az eseményeket. A kutyának a felvezetõ bal oldalán kell laza pórázon haladnia úgy, hogy a jobb válla egy vonalban legyen, gazdája bal térdével. A kutya minden kényszerítés nélkül, szabad akaratából kell, hogy mennie gazdája mellett. A gyalogosokkal szemben, valamint a jármû forgalommal szemben a kutyának közömbösnek kell lennie. Egy idõ múlva, egy futó járókelõ /megbízott személy/ keresztezi útjukat. A kutyának nyugodtnak és semlegesnek kell maradnia. Ezután a felvezetõ kutyájával, egy minimum 6 fõbõl álló, laza embercsoporton halad át. Áthaladás közben, a csoport egyik tagja megszólítja a felvezetõt, és kezet nyújt neki. Ekkor a felvezetõ vezényszavára a kutyának vagy leülnie, vagy lefeküdnie kell, és nyugodtan kell várakoznia a rövid beszélgetés alatt.
2. Kerékpárossal való találkozás :
A felvezetõ laza pórázon halad kutyájával az utcán, miközben egy csengetõ kerékpáros megelõzi õket. Egy nagyobb távolság után megfordul a biciklista, és szembõl közelíti meg õket. Ismét csenget és úgy halad el mellettük, hogy a kutya a felvezetõ és a kerékpáros között legyen. A pórázon vezetett kutyának közömbösnek kell maradnia.
3. Autóval való találkozás:
A felvezetõ laza pórázon vezetett kutyájával több kocsi mellett halad. Hirtelen az egyik autó elindul, majd késõbb egy másik kocsinak becsapják az ajtaját. Ezután közvetlen mellettük lelassít egy kocsi, vezetõje letekeri az ablakot, és útbaigazítást kér a felvezetõtõl. A felvezetõ leülteti, vagy lefekteti maga mellé a kutyáját, és felvilágosítást ad az érdeklõdõnek.
A kutyának nyugodtnak és közömbösnek kell maradnia az összes jármûvel szemben.
4. Kocogóval vagy gördeszkással való találkozás:
A felvezetõ pórázon vezetett kutyájával, egy gyérebb forgalmú úton halad. Legalább két futó hátulról megelõzi õket, anélkül hogy ok a sebességüket megváltoztatnák. Miután a két futó eltávolodott, szembõl érkezik egy új futó, akinek sebessége megváltoztatása nélkül kell szembõl elhaladnia mellettük. A kutyának nem kötelezõ szorosan a gazda mellett mennie, de a futót nem akadályozhatja. Megengedett ezeknél a gyakorlatoknál, hogy a kutya ülve vagy fekve várja a futókat. A kocogókat gördeszkásokkal is lehet helyettesíteni.
5. Kutyákkal való találkozás:
Hátulról, majd szembõl elhaladó másik kutyással szemben, a vizsgázó kutyának semlegesnek kell maradnia. A felvezetõ a gyakorlat közben ismételgetheti a lábhoz vezényszót, sõt ülve és fekve is bevárhatja a zavaró kutyát.
6. A forgalomban rövid idõre magára hagyott, pórázra kötött kutya viselkedése, valamint más állatokkal szembeni viselkedése:
A bíró utasítására a felvezetõ, pórázon vezetett kutyájával, egy forgalmasabb útszakaszon halad. Rövid idõ elteltével, a bíró utasítására a felvezetõ megáll és egy fához, falhoz, kerítéshez vagy valami hasonlóhoz, pórázával kiköti a kutyáját. Ezután kb. 2 percre magára hagyja kutyáját. Bemegy egy üzletbe, vagy egy kapualjba, de lényeg, hogy a kutya ot ne lássa.
A kutya állva, ülve és fekve is várakozhat. A felvezetõ távolléte során, egy megbízott személy, pórázon vezetett kutyájával, kb. öt lépés távolságnyira, elhalad a kikötött kutya mellett. A magára maradt kutyának, a felvezetõ távollétében, mindvégig nyugodtan kell viselkednie. Az elhaladó kutya nem lehet verekedõs, harapós, nem rángathatja a pórázt, nem ugathat, azaz teljesen közömbösnek kell lennie. A gyakorlat végén, a bíró utasítására a felvezetõ visszamehet a kikötött kutyájához.
Megjegyzés: A bíró az egyes gyakorlatotokat egy helyszínen is elvégeztetheti, de joga van arra is, hogy az elsõ egy-két gyakorlat elvégzése után, egy új helyszínen folytassa a vizsgát.
Lényeges, hogy minden vizsgázó kutyának, azonos feltételeket kell biztosítani.
A segédekre vonatkozó rendelkezések!
A., A segédek alkalmazásának feltételei a C ágazatban:
1. Figyelembe kell venni a vizsgarendnek a segédek tevékenységére vonatkozó irányelveit és rendelkezéseit.
2. C ágazatban a vizsga napján a segéd a TB asszisztense.
3. Saját védelme érdekében és biztosítási okokból a segédnek a kiképzés, a vizsga és a versenyek alatt védõruhát kell viselnie (védõnadrág, védõkabát, védõkar, ágyékvédõ, esetleg kesztyû).
4. A segéd cipõjének alkalmasnak kell lennie az adott idõjárási és talajviszonyok közti használatra, stabilan kell állnia és nem csúszhat.
5. A C ágazat elõtt a TB behívja a segédet, aki a TB utasításait köteles követni munkája során.
6. Lefegyverzés/motozás közben a segédnek a KV utasítására kell dolgoznia, amennyiben a vizsgarend errõl rendelkezik. Lehetõvé kell tennie, hogy a KV kutyáját a kísérés és a bekísérés elõtt alapállásba hozza.
7. A szervezetek által rendezett vizsgákon lehet egy segéddel dolgozni. Amennyiben egy vizsgaszinten hatnál több kutya szerepel, két segédet kell alkalmazni. A helyi és regionális versenyeknél nagyobb vizsgákon (pl. versenyeken, osztályozó versenyeken, bajnokságokon stb.) általánosan 2 segédet kell foglalkoztatni. A KVvel közös háztartásban élõ segédet bármely versenyen és vizsgán lehet alkalmazni.
B., A segéd magatartására vonatkozó irányelvek a vizsgán
1. Általános elvek:
A vizsgán a TB a kutya kiképzettségét és lehetõség szerint minõségét (ösztön, terhelhetõség, magabiztosság és engedelmesség) vizsgálja. A bíró képes objektíven megítélni azt, amit a vizsgán akkusztikailag és vizuálisan érzékelt.
Ez a szempont és a vizsga sportjellegének megõrzése (minden résztvevõ lehetõleg azonos feltételek mellett indulhasson!) megköveteli, hogy a segédek meggyõzõ munkát mutassanak be.
Következésképp nem a segéd önkénye dönti el, hogy hogyan nézzen ki a C ágazat. Sokkal inkább a segédnek kell számos szabályt betartania.
A TBnak a vizsgán a C ágazat egyes részeire vonatkozó legfontosabb bírálati szempontokat kell szem elõtt tartania, úgy mint a terhelhetõség, a magabiztosság, az ösztön és az engedelmesség. Ezen kívül értékelni kell a felvezetett kutya fogásának minõségét is. Ennek megfelelõen a vizsgázó kutya részére a segédnek meg kell adnia a lehetõséget a jó fogásra, vagy a terhelhetõség vizsgálatakor szükséges, hogy a segéd munkájával valóban "terhelje" a kutyát. Ezért olyan, egyenletesen jó munka kívánatos a segéd részérõl, amely elegendõ a bírálat feltételeinek megteremtéséhez.
2. "Õrzés és felugatás" (I-III-as vizsgaszint)
A segéd - úgy, hogy a kutya és a KV nem látja -enyhén behajlított védõkarral, mozdulatlanul, nem fenyegetõ testtartással áll a kijelölt búvóhely mögött. A védõkart a test védelmére használja. Az "õrzés és felugatás" gyakorlat alatt a segéd figyeli a kutyát, más inger keltése vagy bármilyen segítõállás felvétele nem megengedett. A puha botot oldalt, lefelé kell tartani. Ha a kutya nekimegy vagy ráfog, a segéd nem válaszolhat védekezõ mozdulattal.
3. "Elfogás" (I-III-as vizsgaszint)
Az "õrzés és felugatás" után a kutyavezetõ felszólítására a segéd normális járással kilép a sátor mögül és a bíró által megjelölt pontra áll (ez a menekülési pont már fel van festve). Ezt a pontot úgy kell kijelölni, hogy a KV a segédtõl 5 lépésre oldalt, a védõkar felöl, egy szintén kijelölt helyen lefektethesse a kutyát. A KV számára a menekülési útvonal legyen egyértelmû.
A bíró utasítására a segéd gyors és határozott, egyenes irányú futásba kezd, de ennek során mozgása nem válik kontrolálatlanná vagy túlzottan vehemenssé. A védõkart külön nem szabad mozgatni, a kutyának kell megtalálnia a jó fogási helyet. A segéd semmi esetre sem fordulhat a kutya felé, de a szeme sarkából figyelheti azt. A kar nem rántható el. Amint a kutya fogott, a segéd egyenesen fut tovább és közben, mozgásának megfelelõen, szorosan a test mellett tartja a kart.
A menekülési útvonal hosszát a TB határozza meg. A segéd bírói utasításra megáll. Ha a segéd a gyakorlatot megfelelõ dinamikájú mozgással csinálja, a TBnak jó lehetõsége van az értékelésre. Bármilyen, a segéd részérõl érkezõ segítség, pl. túlzott mértékben felkínált kar a fogás elõtt, hangingerek, vagy a nadrág megütése a bottal a gyakorlat elõtt, vagy annak során, a fogás után lazán tartott védõkar, a menekülés közbeni lassítás, a menekülés önkényes abahagyása stb, tilos.
A gyakorlat befejezése (minden gyakorlatra vonatkozik, ld. 9. pont)
4. "Visszatámadás" (I-III-as vizsgaszint)
Az õrzés után a segéd a bíró utasítására a kutyára támad. Eközben a könnyû bottal a védõkar felett fenyegetõ mozdulatokat tesz, de nem üti meg a kutyát. Ugyanebben a pillanatban, a védõkar külön mozgatása nélkül, szembõl megfelelõ intenzítású támadást intéz mozgásból a kutya ellen. Eközben a kart szorosan a test mellett tartja. Ha a kutya fogott, a segéd mozgás közben oldalra tartja és egyenes irányba kezdõdik meg a terheléses szakasz. A segédnek minden kutyát azonos irányba kell kényszerítenie. Következésképp a TB-nek úgy kell mozognia, hogy minden kutyánál megfigyelhetõ legyen a támadás közbeni viselkedés, a terhelés alatti viselkedést, a fogás, az eresztés és az õrzés. A segéd a kutyát nem kényszerítheti a KV irányába.
A botütések a kutyát a vállon és a mar tájékán érhetik. Az ütéseknek minden kutyánál egyenlõ intenzításúnak kell lenniük. Az elsõütést az elsõ 4-5 lépés után kell kapnia, a másodikat további 4-5 lépés során, a terheléses szakaszban. A második ütés után botütés nélkül, de továbbra is terhelni kell a kutyát.
A terheléses szakasz idõtartamát a TB szabja meg. A segéd az õ utasítására fejezi be a terheléses szakaszt. Ha a támadás kellõen dinamikus volt, a bíró optimális körülmények között ítélheti meg a teljesítményt. Bármilyen, a segéd részérõl érkezõ segítség, pl. túlzott mértékben felkínált kar a fogás elõtt, hangingerek, vagy a nadrág megütése a bottal a gyakorlat elõtt, vagy annak során, a fogás után lazán tartott védõkar, a munka intenzításának különbözõsége a terheléses szakasz alatt és a botütések alatt vagy a hiányosnak bizonyuló terhelhetõség esetén abbahagyott segédelés, stb tilos.
A gyakorlat befejezése (minden gyakorlatra vonatkozik, ld. 9. pont)
5. "Kísérés" (II és III-as vizsgaszint)
A segéd normál járással, a KV utasítására 30 lépéses szakaszon "kísérést" mutat be. A kísérés menetét a TB határozza meg. A segéd a kísérés alatt nem mutathat be hirtelen, ugró mozdulatot. A botot és a védõkart úgy kell tartania, hogy azok ne ingereljék a kutyát. Különösen a botot kell elrejtve vinni. A segéd minden kutya elõtt azonos sebességgel megy.
6. "Kísérés közbeni visszatámadás" (II és III-as vizsgaszint)
A "kísérés közbeni visszatámadás" mozgásból, a TB utasítására történik. A támadás közben a segéd dinamikusan balra vagy jobbra visszafordul és lendületesen futni kezd a kutya irányába. A bottal a védõkar fölött fenyegetõ mozdulatokat tesz. A védõkart a segéd maga elõtt, a futás irányába tartja. Egyéb mozdulatokat nem szabad tenni a karral. Ha a kutya fogott, mozgás közben oldalra kell tenni és a terheléses szakasz egyenes irányban kezdõdik meg. A segédnek minden kutyát azonos irányba kell kényszerítenie. Következésképp a TB-nek úgy kell mozognia, hogy minden kutyánál megfigyelhetõ legyen a támadás közbeni viselkedés, a terhelés alatti viselkedést, a fogás, az eresztés és az õrzés. A segéd a kutyát nem kényszerítheti a KV irányába.
A terheléses szakasz idõtartamát a TB határozza meg. A segéd a TB utasítására fejezi be a terheléses szakaszt. Ha a támadás kellõen dinamikus volt, a bíró optimális körülmények között ítélheti meg a teljesítményt. Bármilyen, a segéd részérõl érkezõ segítség, pl.balra fordulás fogás elõtt, túlzott mértékben felkínált kar a fogás elõtt, hangingerek, vagy a nadrág megütése a bottal a gyakorlat elõtt, vagy annak során, a fogás után lazán tartott védõkar, a munka intenzításának különbözõsége a terheléses szakasz alatt és a botütések alatt vagy a hiányosnak bizonyuló terhelhetõség esetén abbahagyott segédelés, stb tilos.
A gyakorlat befejezése (minden gyakorlatra vonatkozik, ld. 9. pont).
7. Visszatámadás mozgásból (I-III-as vizsgaszint)
A segéd a bíró utasítására elhagyja a számára kijelölt sátrat és normál lépésben (1.szint) ill. futólépésben (II és III-szint) elmegy a pálya középvonaláig. A KV rákiállt a segédre, hogy álljon meg.. Ezt õ figyelmen kívül hagyja és
- a normál lépésbõl futásra vált, majd fenyegetõ kiáltásokkal és mozdulatokkal szembõl a KVre és a kutyára támad (I-es vizsgaszint).
- tovább futva fenyegetõ kiáltásokkal és mozdulatokkal szembõl a KVre és a kutyára támad (II. és III-as szint).
A kutya támadását nem merev védõkartartással kell fogadni, anélkül, hogy a segéd megállna. Ekkor a testnek- ha szükséges - el kell fordulnia, hogy levezesse a kutya lendületét. Semmi esetre sem szabad megkerülni a kutyát. Ha a kutya fogott, mozgás közben oldalra kell tenni és a terheléses szakasz egyenes irányban kezdõdik meg. Ennek során semmiképp nem szabad a kutyát "legázolni". A segédnek minden kutyát azonos irányba kell kényszerítenie. Következésképp a TB-nek úgy kell mozognia, hogy minden kutyánál megfigyelhetõ legyen a támadás közbeni viselkedés, a terhelés alatti viselkedés, a fogás, az eresztés és az õrzés. A segéd a kutyát nem kényszerítheti a KV irányába.
A terheléses szakasz idõtartamát a TB határozza meg. A segéd a TB utasítására fejezi be a terheléses szakaszt. Ha a támadás kellõen dinamikus volt, a bíró optimális körülmények között ítélheti meg a teljesítményt. Bármilyen, a segéd részérõl érkezõ segítség, pl. a támadás gyorsaságának csökkentése, a kutya megfogatása álló helyzetben, túlzott elfordulás fogás elõtt, túlzott mértékben felkínált kar a fogás elõtt, hangingerek, vagy a nadrág megütése a bottal a gyakorlat elõtt, vagy annak során, a fogás után lazán tartott védõkar, a munka intenzításának különbözõsége a terheléses szakasz alatt és a botütések alatt vagy a hiányosnak bizonyuló terhelhetõség esetén abbahagyott segédelés, stb tilos.
A gyakorlat befejezése (minden gyakorlatra vonatkozik, ld. 9. pont)
8. "Gyakorlat befejezése" (minden gyakorlatra érvényes)
Minden õrzõ-védõ gyakorlatot úgy kell befejezni, hogy a TB láthassa a fogást, az eresztést és az õrzõ munkát (nem szabad a bírónak háttal befejezni a gyakorlatot, hanem szemkontaktust kell tartani a bíróval). Az õrzõ-védõ gyakorlat befejezése után csökkennie kell a kutyával szemben tanúsított ellenállásnak, mozgással nem ingerelhet tovább, de láthatóan nem lazíthat a védõkar tartásán. Nem magasan és behajlítva tartja a kart, hanem úgy, ahogyan az elõzõ gyakorlatnál. A botot a kutya számára nem látható helyen, oldalt, a test mellett lefelé tartva kell fogni. Az eresztést a segéd semmilyen módon nem segítheti. Az eresztés után a segéd szemkontaktusban marad a kutyával, de mindenfajta segítség vagy ingerlés tilos. Hogy a kutyát szemmel tartsa, a segéd az álló gyakorlatrészek alatt, miközben a kutya körülötte mozog, enyhén, lassú mozdulatokkal a kutya felé fordulhat.
9. "A kutya bizonytalansága és sikertelen szereplése"
Azt a kutyát, amelyik az õrzõ-védõ gyakorlatok alatt nem fog, vagy a terhelés alatt a fogást elereszti, a segédnek tovább kell terhelnie egészen addig, amíg a TB a munkát nem szakítja meg. A segéd ilyen esetben semmiképp sem segíthet és saját döntésére nem szakíthatja meg a gyakorlatot. A nem eresztõ kutyát a segéd a bot megfelelõ tartásával vagy mozgatásával nem kényszerítheti eresztésre. Azt a kutyát, amely álló gyakorlatrészeknél hajlamos a segéd elhagyására, a segéd ingerekkel nem tarthatja magánál. A segédnek minden gyakorlatnál és gyakorlatrésznél a vizsgarendben foglaltaknak megfelelõen aktívan vagy semlegesen kell viselkednie. Ha a kutya az álló gyakorlatrészeknél lök vagy harap, a segédnek kerülnie kell a védekezõ mozdulatot.
|
