A Kutya c. újság 1986. áprilisi számában jelent meg egy fényképes hír, hogy Koós János az orosz táncdalénekes barátjától J. Kobzontól egy szuka moszkvai õrkutya kölyköt kapott ajándékba. A kiskutya (1985. 08. 09.-én született, tenyésztõje Csumacsen) Volga névre hallgatott, s az 1-es sorszámú törzskönyvet kapta. Késõbb követte egy Cézár nevû kan kölyök (1987. 07. 16.-án született, tenyésztõje Fedoszov), melyet a 8-as számon törzskönyveztek.
Füzessy János elhatározta, hogy neki is lesz ilyen fajta kutyája. Ebben az idõben az orosz hatóságok nem engedélyezték a moszkvai õrkutya kivitelét. Ezért nagyon sokirányú erõfeszítés után 1986 õszén érkezett EDDY IL (született: 1986. 07. 22. Tenyésztõje: Tyulenyeva, Moszkva) kan kölyök, mely a hazai tenyésztés meghatározó kutyája lett. Ezután jött - 1987 nyarán - a szuka LAJM LÍRA (szül: 1987. 05.29. Tenyésztõje: Gyigyenkó, Moszkva). 1988-ban AMIDA (szül: 1988. 07. 07. Tenyésztõje: Odnolkó, Dzerzsinszk) szuka, valamint 1990-ben NORTON VINK (szül: 1990. 05. 31. Tenyésztõje: Vinogradoc) kan került Füzessy János tulajdonába, aki ezután megalapította a Remetevári tenyészetét, és így Õ lett a fajta honosítója.
A Nagytestû Vegyes Kutyafajták Szakosztályán belül 1991. szeptember 3.-án megalakult a Moszkvai Õrkutyások Baráti Köre, Füzessy János elnök és Szakmáry Katalin titkár vezetésével. Az alakuló ülés tagjai a Baráti Kör tiszteletbeli elnökévé Koós Jánost kérték fel. Nagymértékben segítette a fajta elterjesztését a KAOK Klub (1992. június 6.) megalakulása. 1993. június 26.-án megtartott gyûlésén a Klub javasolta a MEOE Karakán Klub nevet. Elsõ ténykedéseként elindította a Klub Híradó c. kiadványt, ahol népszerûsítette a fajtát. A II. évfolyam, 1993. 4. száma a moszkvai õrkutya bemutatásával foglalkozott.
A fajta gyors elterjedését elõsegítette a sajtó, valamint a televízió, ahol is bemutatták a Magyarországon újdonságnak számító kutyát. E fórumokon lehetõségük nyílt a moszkvai õrkutya széleskörû ismertetésére, de ugyanezt a célt szolgálta a legkiválóbb egyedek rendszeres bemutatása szerte az országban a különbözõ kiállításokon. A külföldi szaksajtó is felfigyelt, és a francia WORK DOGS újság szemléltette a hazai moszkvai õrkutya állományt. Mindezek eredményeként: 1996. december 31.-ig már 33 tenyészetben 437 kiskutya került törzskönyvezésre. Az 1996-97-es években megtorpanás követte a gyors fejlõdést. A Remetevári-, az Édenkerti Nagyon Harcos kennel, majd a meglévõ tenyészetek sorban abbahagyták a tenyésztést.
Egy fajta fejlõdése elképzelhetetlen irányító tenyészet, és a különbözõ kennelek nélkül, valamint azok nélkül, akik szervezik a Baráti Kör életét.
1998. évben úgy tûnt, hogy moszkvai õrkutya tenyésztése megszûnik.
Ezt követõen vállaltuk fel (Kaszáné Marika és Kasza József) Bozsoki Harci kennel tulajdonosai, a moszkvai õrkutya hazai tenyésztésének összehangolását, majd 2004-tõl az irányítását.
A tenyészet kiemelkedõen elért eredményei:
- Háromszoros Aranykoszorús Mestertenyészet.
- 2006 Moszkva Eurázsia kiállítás, saját tenyésztésû kutyánkkal Bozsoki Harci Misával 64 nevezett kutya felett gyõzelmet szereztünk.
- Eurázsia gyõztes, Klub gyõztes, Orosz Champion.
- 2007 Poznan Világkiállítás három Világgyõztes (szintén saját tenyésztésû) eredményt éltünk el.
- 2007 Zágráb Európa kiállítás, két Európa gyõztes "Bozsoki" eredmény született.
- Nemzetközi szinten nagy elismerést jelent, hogy a kennelünk rendelkezik olyan kutyával is, aki 6 ország Champion címét is megszerezte.
- Utóbbi idõben a kiképzési vonalon is szemléletváltás történt, egyre több Bozsoki moszkvai õrkutya szerezte meg az alapvetõ Engedelmes "E" vizsgát.
Sajnos más tenyészetek, ebben az irányban sem mozdulnak
- Hazánkban akkor lenne igazi tenyésztésrõl beszélni, ha más tenyészetekbõl is hasonló eredményeket lehetne közzé tenni, de sajnos csak a hirdetési rovatban vannak jelen.
- Háromszor kaptunk meghívást a TV2 Mokka címû mûsorába.
- Egy 40 perces filmet forgatott az Ebugatta a Bozsoki Harci Kennelrõl.
- Számtalan hazai és nemzetközi újságban publikáltuk e fajtát, több esetben címlap megjelenéssel.
- Megjelent a Mindenünk a Moszkvai õrkutya címû könyv, mely szakmai alapossággal mutatja be a fajtát. Segítségünkre volt Dr. Szinák János, számtalan hazai és külföldi kutyás szakkönyv szerzõje, társ szerzõje, akit jelen korban a hazai kutyázás "Atyjának" is lehet nevezni, állatorvos, a hazai bûnügyi kutyázás megalakítója, több évtizedig irányítója, rendõr ezredes,
Tapasztalatait, írásait, tanácsait a nemzetközi kutyások is szívesen fogadják.
Jelenleg is különbözõ újságoknak aktívan ír, tanít bennünket.
A könyv kimagasló szakmai tartalma miatt, nagy érdeklõdést váltott ki az anyaországban és elõkészítõ tárgyalások folynak az orosz megjelentetéssel kapcsolatban.
A hazai bemutatásnál a legvégére hagytam egy olyan tényt, amirõl még a moszkvaisok is nagyon kevesen tudnak. Magyarországon ideiglenesen állmásozó volt Orosz Hadsereg laktanyáinak védelmére moszkvai õrkutyát is alkalmaztak. Ismereteink szerint laktanyánként 5-7 db volt. Ezeket az ott dolgozó magyar külsõs munkások (vörös ördögnek) becézték. Jöttek a semmibõl, és ugyanúgy tûntek el. Ezek a Krasznájá Zvezdá-ból a hadsereg számára szállított elsõ osztályú kutyák voltak. Sajnos a távozásukkor a kutyákat részben megsemmisítették, egy pár példány marad hazánkban is, de ezek értékével sajnos egyik gazdi sem volt tisztába. Megjegyzem, a 2006-os Moszkvai Eurázsia kiállításon Natalia Kazakova orosz tenyésztõ feltette azt a kérdést, hogy tudnak a kutyákról, de hogy hova kerültek, arról nincs tudomásuk.
Ennyi szakmai anyag birtokában és ennyi év tapasztalatával leírhatom nyugodt lelkiismerettel, hogy 22 éve orosz tenyészetekbõl a hazánkba került moszkvai õrkutyák minõsége hagyott kívánni valót maguk után.
Kaszáné Marika, Moszkvai Õrkutya Baráti Kör Elnöke
Kasza József, Háromszoros Aranykoszorús Mestertenyésztõ
|